Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9407 / PCVIDEO2.CD < prev next >

Wrap

Text File | 1994-11-27 | 26KB | 428 lines

@VVideo for Windows 1.1@N @VElég a döcögésbôl!@N Kinek nem kalandoznak el a gondolatai a számítógép mellett, például Ingrid Bergman és Humphrey Bogart körül? Megfelelô felszereléssel a filmhôsök közvetlenül a PC monitorára varázsolhatók. Casablanca? Jövök! A kísérletezô kedvû PC-felhasználó egy újabb kis lépést tehet meg a multimédia-korszak felé vezetô úton -- a Microsoft Video for Windows új, 1.1-es verziójának köszönhetôen. ùgy tûnik, kézzel fogható közelségbe kerül a PC-s filmvetítés és a CD-ROM-os mozizás. Multimédia alatt általában a szövegek, képek, hangok és videoszekvenciák egybeolvasztását (integrációját) értjük. Ma már elhárultak az akadályok a szöveg, kép és hang együttesének zökkenômentes felhasználása elôtt. Ezzel szemben még fejlesztésekre van szükség a filmrészletek bejátszása terén, ez ugyanis óriási számítógépes teljesítményt igényel. És hogy elébe vágjunk a dolgoknak: a reklámok hangzatos ígéretei ellenére még gyerekcipôben jár a PC-s digitális videózás. A Video for Windows 1.1-hez mellékelt snowboard-klip 7 másodpercig tart, és éppen 1 Mbyte-ot foglal el a merevlemezen. A színmélység 24 bites, tehát ""true color". A 256 színû klipeknél a dithering eljárást alkalmazzák, azaz a képek meglévô színeibôl új színtónusokat kevernek, hasonlóan a négyszínû nyomtatásnál alkalmazott eljáráshoz. Lejátszás esetén ez kevésbé szembetûnô, mint egyetlen állókép megtekintésekor. Azonban alaposabban megnézve meglehetôsen silány a képminôség. El lehet képzelni, hogy milyen követelményeket támaszt egy öt perces zenés video true colorban. Ingrid Bergman egyszerûen megtagadná magától a merevlemezt. Egy 640*480 képpontból álló, 256 színû VGA-kép esetén 307 200 képpontot kell feldolgozni és megjeleníteni, képpontonként 8 bitet. Ugyanez a kép true color módban, tehát 24 bites színmélységgel már közel 1 Mbyte-ot igényel. A PAL norma szerinti videoszekvenciáknál másodpercenként 25 kép jelenik meg. Az adatáramlás sebessége -- csak a kép megjelenítésére -- ezért meghaladja a 20 Mbyte-ot másodpercenként. Ráadásul ott vannak még az audioadatok is (16 bit sztereohang esetén, és 44,1 kHz-es letapogatási sebesség). Mindettôl teljesen leroskad a PC hardvere, nem beszélve a merevlemezzel szemben támasztott roppant adattárolási igényrôl. @VLeroskadva@N Ma már ugyan nem okoz nagyobb problémát ekkora adamennyiségek tárolása, de a merevlemez és a gép közötti adatátvitel még igen. Valósidôben már nem mûködik a dolog. A modern CD-ROM meghajtók maximum 300 Kbyte/s adatátviteli sebességre képesek, a merevlemezek körülbelül 1500 Kbyte/s-ig bírják a tempót. Még a memóriában sem lehet megvalósítani ennek az irdatlan adatmennyiségnek a feldolgozását -- nem beszélve a megfelelô konfiguráció csillagászati költségeirôl. Azért, hogy mégis meg lehessen birkózni a bit-lavinával, speciális tömörítô eljárásokat dolgoztak ki az adattömeg csökkentésére. A tömörödés mellett persze az eljárástól függôen több-kevesebb minôségromlással is számolni kell. Az ismertebb eljárások az Intel Indeo algoritmusa, a Supermac Cinepack-je, a Microsoft Video for Windows-a és az Apple Quicktime szabványa. Az új programverziót a Microsoft nem a kereskedelmi forgalomban kínálja saját termékként, hanem csak update-ként az 1.0-es verzió tulajdonosai számára, és csak közvetlenül a Microsofttól. A Windows következô verziója (Chicago) valószínûleg már gyárilag tartalmazni fogja a Video for Windows runtime változatát. Azt még senki sem tudja, hogy mikor jelenik meg ez a verzió. A Microsoft egyik szóvivôje szerint legkorábban az év vége körül. A videokártyák gyártói egyébként a hardverrel egy csomagban kínálják a Video for Windowst, és a megfelelô driver programokkal együtt, amelyek a kártya optimális vezérlését biztosítják. A Video for Windowshoz a következô programok tartoznak: @V*@N A Videdit-tel videoszekvenciák dolgozhatók fel; @V*@N A Vidcap-pel videoszekvenciák ""foghatók be" tetszés szerinti videoforrásból (videomagnó, TV, kamera); @V*@N A Bitedit-tel az egyes filmkockák képpontonként dolgozhatók fel; @V*@N A Paledit-tel a videoklipek színei dolgozhatók fel; @V*@N A Waveedit-tel pedig a videofile-ok hangszekvenciái. A runtime verzió lehetôvé teszi a videók lejátszását, de csak néhány editáló funkciót tartalmaz. Az 1.1-es verzióban csak a Videdit és a Vidcap programokat látták el új verzióval, valamint újdonság a screen-capture program. A Biteditet, a Paleditet és a Waveeditet nem alakították át, és az update sem tartalmazza ôket. Az új Videdit már az AVI-n (Audio Video Interleaf) kívül más codec-eljárásokat is támogat. Mindenekelôtt az Intel Indeo 3.1-et és a Supermac Cinepacket. Codecnek nevezik a terjedelmes video- és audioadatok tömörítését és kibontását szolgáló szoftvermechanizmusokat. A kínált codecek kiegészítô hardver nélkül lehetôvé teszik a videók megjelenítését 320*240 képpont felbontással, maximálisan 15 kép/s sebességgel. (Az AVI egyébként inkább egy képrögzítési eljárás alapelvére utal, mint egy gyártóspecifikus eljárásra -- lásd a szójegyzéket). Habár a Videditet eredetileg a meglévô videoklipek feldolgozására tervezték, mégis kiválóan használható lejátszásra is. A programot a videomagnókról ismert Play, Stop stb. gombok képernyôs megfelelôivel kezelhetjük, könnyedén. A programmal az AVI file-okon kívül DIB file-ok és Autodesk Animatorral készített animációk is betölthetôk. Az AVI file-ok úgynevezett frame-ekbôl állnak. A fogalom semmi mást nem takar, mint egyetlen képet a hozzátartozó hangszekvenciával együtt -- éljen a szakzsargon! A @KView@N menü @KZoom@N pontjában a lejátszási felület méretét lehet változtatni a 0,5 és 4 értékek között. Aki egy kicsit kísérletezik ezzel, az hamar le fog mondani arról a reményérôl, hogy a videofilmek drága kiegészítô kártya nélkül teljes képmérettel lejátszhatók a PC-n. Csak a Miro 2000 márkás DC 1 kártyája képes erre, amely Moving JPEG eljárást használ. Az említett formátumokon kívül a fejlesztôk definiálhatnak driver programokat is az olyan idegen formátumok számára, mint a JPEG, hogy azok közvetlenül lejátszhatók legyenek. Ugyanez érvényes a hangtömörítésre is. A Video for Windows olyan felbontást használ, amely körülbelül a VGA-felbontás egynegyedét teszi ki. Ezáltal a feldolgozandó adatáram true color kép esetén az egytizenhatodára csökken, mintegy 1,4 Mbyte-ra másodpercenként. Ezzel a mennyiséggel már elboldogulnak a merevlemezek. De ez még nem elég: a Video for Windows lehetôvé teszi az adott videóhoz tartozó színpaletta optimalizálását. A színek 24 bitrôl 8 bitre, azaz VGA-szabványra redukálásával az átviendô adattömeg harmadára csökken. Most már csak a képfrekvenciát kell másodpercenként 15 képre állítani, és a hangot monoban, 8 bittel kódolni -- és íme, már másodpercenként 300 Kbyte-nál tartunk, tehát a CD-ROM meghajtók is labdába rúghatnak. Tehát nincs semmi probléma. Vagy mégis? Az Intel Indeo eljárása nem áll meg itt, és még körülbelül a felére szorítja le ezt az értéket. És itt kezd érdekessé válni a dolog. A tömörítési módon kívül még olyan paramétereket is átállíthat a becsvágyó videós, mint például a képváltási frekvencia, a képfelbontás vagy a színmélység. Azaz a mûszakilag megvalósítható adatátviteli sebesség felénél újra megnövelhet különbözô paramétereket, hogy teljesen kihasználja a másodpercenkénti 300 Kbyte-ot. De mely értékeket érdemes megnövelni? Elsôként a Windows-setupban beállított megjelenítési mód befolyásolja a lejátszási sebességet. A programhoz mellékelt snowboardos mintafilm elég gördülékenyen futtatható 256 színû megjelenítésben (33 MHz-es 486DX, 8 Mbyte RAM, Speedstar 24X grafikus kártya esetén), de a színek újra vannak keverve (dithering). Ha azonban a Windows-setupban a 16 millió színû megjelenítést állítjuk be, akkor ugyan javul a színminôség, de a klipek levetítése papírmozira (papírábrák pörgetésére) emlékeztet. Az új Vesa Local buszos gyorsító kártyák valamit javítanak a helyzeten. True color megjelenítésnél a PC-nek háromszor annyi adatot kell rápakolnia a képernyôre. Mivel az AVI file-ok lejátszási ideje minden konfiguráció alatt azonos marad, ezért nem lassul le a lejátszási sebesség, hanem a Video for Windows kihagy egyes frame-eket. Amíg a PC-t lefoglalja egy adott kép képernyôre vitele, addig nem veszi figyelembe a merevlemezrôl érkezô többi frame-et. Az egyes frame-ek képernyôre viteléhez szükséges idôtôl függôen többé-kevésbé szabálytalanul döcög a képsorozat lejátszása. Egy másik, a képminôséget meghatározó paraméter az adatok átviteli sebessége a merevlemezrôl és merevlemezre, mivel a Video for Windows az adatokat általában közvetlenül a tárolóeszközrôl olvassa be. @V16 Mbyte a minimum@N A videoklipeket ugyan el lehet raktározni a memóriában is, de csak akkor, ha a memória megfelelô méretû (minimum 16 Mbyte). A becsvágyó felhasználónak, aki felvenni is szeretne videókat, ajánlatos egy 0,5-1 GByte kapacitású SCSI merevlemezt használnia, gyors, 16 bites SCSI vezérlôvel: ilyen felszereléssel több, mint 1 Mbyte-os adatátviteli sebesség érhetô el. Az IDE merevlemezek rendszerint kevesebb, mint 1 Mbyte/s sebességre képesek. Fontos, hogy a merevlemez-cache is nagyteljesítményû legyen. A Video for Windows, mint már említettük, állandó szinten tartja a lejátszási sebességet. Ha a merevlemez író-olvasó feje nem tud eleget tenni a kívánt adatátvitelnek, akkor egyes képek ""kiesnek a keretbôl". Tehát ügyelni kell arra, hogy a merevlemez adatállománya ne legyen töredezett, azért, hogy az író-olvasó fejnek ne kelljen túl hosszú utakat megtennie, és ne maradjanak ki egyes képek a megjelenítésbôl. @K(SCSI-IDE sebességmeccs címû keretes@N @Kcikkrészünkben pontosítjuk az itt leírtakat -- a Szerk.)@N A legfontosabb paraméterek, amelyek a Video for Windows segítségével megváltoztathatók, a @KVideo@N menü @KCompression Options@N almenüjében állíthatók be. A képminôséget drasztikus módon befolyásolja a tömörítési mód és a beállított minôségi fokozat. A @KCompression@N @KOptions@N-ben a @KPreview@N-t kiválasztva meg lehet tekinteni, hogy milyen a videofilm minôsége a kiválasztott tömörítési eljárástól függôen. A Microsoft Video-1 formátuma jó adatátviteli sebességet biztosít, de elôször tömörítetlen formában írja fel az adatokat a merevlemezre, tehát rengeteg szabad helyet igényel. Az Intel Indeot ezzel szemben akkor érdemes használni, ha a tárolandó videót késôbb egy Intel Action Media kártyán le akarjuk játszani. Kizárólag 24 bites színmélységgel és valósidejû tömörítéssel dolgozik. A becsvágyó videorajongók megítélése szerint jelenleg a legjobb tömörítô eljárás a Cinepack (Supermac Technology). A ""data rate" érték azt az adatátviteli sebességet határozza meg, amellyel a klip tárolásra kerül. Magas érték késôbb gyors lejátszást eredményez. Az @KInterleave audio@N azt határozza meg, hány kép után kerüljön beolvasásra a video hangsávja. Normális esetben minden kép után. Ha a klipeket merevlemezrôl és nem CD-rôl játsszuk le, akkor minden további nélkül fel lehet emelni ezt az értéket. A ""key frame" érték a referencia-frame-ek számát befolyásolja. Ezek azok a frame-ek, amelyek teljesen megjelennek. @VAzonos adatmennyiségek jó minôséget biztosítanak@N Az érték azt adja meg, hogy a klip hány frame után tartalmazzon egy ilyen referenciapontot. Hátramaradt a ""Pad Frames for CD-ROM Playback" beállítása. Ez biztosítja, hogy minden frame azonos adatmennyiséget tartalmazzon -- aminek fontos szerepe van a CD-rôl való lejátszás jó minôségében. Ha az egyes frame-ek által tárolt adatmennyiségek különböznek egymástól, akkor a Video for Windows kiszámolt adatokkal tölti meg a szabad helyeket. Hogyhogy? Ezek szerint az egyes képek nem azonos mennyiségû adatot tartalmaznak? Tömörítetlen formában igen. Azonban a különbözô codec eljárások eléggé ügyesek: egyszerûen lecsípik azokat az adatokat, ahol a képen amúgy sincs mozgás, vagy ahol kevés mozgás történik, és csak azokat a részeket tárolják újra, amelyek képrôl-képre változnak. A hardverkövetelmények a szükséglettôl függôen eltérôek, de igen magasak. A már elkészült videofilmek puszta lejátszására alkalmas minimális konfiguráció egy 16 MHz-es 386SX gép, Super VGA-val. Fontos, hogy bôséges hely legyen a merevlemezen. A lejátszáshoz nincs szükség a filmrészletek digitalizálását végzô videokártyára. Ha súlyt fektetünk az akusztikus aláfestésre, akkor nem hiányozhat a hangkártya sem -- a klipek azonban hangkártya nélkül is futtathatók, ha installálva vannak olyan driverek, amelyek nem közvetlenül a hangszóróhoz továbbítják a hangot. Ha saját magunk akarunk videókat felvenni, és hatékonyan illetve profi módon akarunk dolgozni, akkor mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk: ajánlatos egy 66 MHz-es 486DX/2 gépet használni, gyors buszrendszerrel (local bus), 16 Mbyte memóriával, és mondjuk 450 Mbyte-os, gyors merevlemezzel (legjobb, ha 4 Mbyte RAM-mal ellátott cache-es vezérlô hajtja). Mindehhez társul még a videograbber-kártya. A videokártyáknak két fajtája van: az egyik a videograbber-, a másik az overlay-kártya. Mindkettô közvetlenül csatlakozik a videoforráshoz (videomagnó, kamera, TV-készülék). A grabber-kártyák a Windows saját megjelenítô mechanizmusainak segítségével vetítik be a monitorra a videoszekvenciákat, ezért függenek ezektôl a mechanizmusoktól és a grafikus kártyától. Az overlay-kártyák ezzel szemben a Windowstól szinte függetlenül játsszák be a videoképet, úgymond a grafikus kártya videojele mellett. Ezáltal a videokép mintegy második képként szuperponálható a Windows-képernyôre, és egyidejûleg megjeleníthetô. Fontos, hogy mind a grafikus, mind a videokártya rendelkezzen úgynevezett feature connectorral -- ez egy kiegészítô interface --, amelynek segítségével megteremthetô a kiegészítô összeköttetés. Alapjában véve azt lehet mondani, hogy minél gyorsabbak és jobbak az egyes komponensek, annál szebb élményt nyújt a film. De ez eléggé közhelyesen hangzik. Jóllehet, ma már lejátszható az a világhírû jelenet, amikor a szeretett Rick elbúcsúzik a kifutópályán, de még nagyon messze vagyunk a merevlemezen tárolt, egész estét betöltô játékfilmektôl. Casablanca -- inkább a moziban nézlek meg. @KJoachim Pich@N ┌──────────────────────────────────────────────────────────┐ │ @VFontos fogalmak@N │▒ │ │▒ │ @VAVI:@N Audio Video Interleaf technológia, amely a │▒ │ videoszekvenciák és a hozzátartozó hangadatok │▒ │ tárolására szolgál. A képet és a hangot kis adagokban │▒ │ váltakozva rögzíti a tárolóeszközön. îgy a képet és a │▒ │ hangot majdnem egyidôben, nagyobb idôveszteség nélkül │▒ │ lehet olvasni és írni. │▒ │ │▒ │ @VCinepack:@N Tömörítô eljárás, amely a Supermac │▒ │ Technology cég digitális videoszekvenciáinak tárolására │▒ │ szolgál. │▒ │ │▒ │ @VCodec:@N A tömörítés-kibontás (compression │▒ │ -decompression) rövidítése. Olyan algoritmusokat │▒ │ neveznek így, amelyek lehetôvé teszik a videofile-ok │▒ │ memóriatakarékos használatát. A codecek közé tartozik │▒ │ például a Cinepack, az Indeo, a Quicktime és a │▒ │ Microsoft Video 1. │▒ │ │▒ │ @VSzínmélység:@N Azon bitek számát jelenti, amelyek │▒ │ egyetlen képpontot kódolnak. Ha mindössze 1 bit áll │▒ │ rendelkezésre, akkor csak fekete-fehér pontok │▒ │ jeleníthetôk meg. 8 bittel már 256 féle szín │▒ │ különböztethetô meg, 16 bites színmélység 65536, 24 bit │▒ │ pedig 16777216 színtónust határozhat meg. │▒ │ │▒ │ @VFeature connector:@N Kiegészítô interface video- vagy │▒ │ grafikus kártyákon. Például lehetôvé teszi két │▒ │ független videojel összekeverését. │▒ │ │▒ │ @VFrame:@N Egy videoszekvencia egyetlen képe a │▒ │ hozzátartozó hanggal együtt. │▒ │ │▒ │ @VIDE:@N Integrated Drive Electronics -- tulajdonképpen │▒ │ a merevlemez-vezérlôkártya kombinációkat jelöli, azaz a │▒ │ beépített kontrollert tartalmazó merevlemezeket. A │▒ │ tömör szerkezet igen gyors hozzáférést tesz lehetôvé. │▒ │ │▒ │ @VIndeo:@N Tömörítô eljárás, amely az Intel cég │▒ │ digitális videoszekvenciáinak tárolására szolgál. │▒ │ Kizárólag 24 bites színmélységben (true color), és │▒ │ valós idejû tömörítéssel tárol. │▒ │ │▒ │ @VQuicktime:@N Az Apple videoszekvencia-adatformátuma, │▒ │ amely még a Microsoft Video for Windows technológiája │▒ │ elôtt jelent meg a piacon. │▒ │ │▒ │ @VSCSI:@N Small Computer Systems Interface, a Shugart │▒ │ Associates System Interface (SASI) továbbfejlesztése. │▒ │ Az SCSI szabvány fôleg átviteli sebességével tûnik ki, │▒ │ valamint azzal, hogy szinte univerzálisan használható │▒ │ periféria-interface-ként. Segítségével vezérelhetôk │▒ │ többek között merevlemezek, CD-ROM meghajtók, │▒ │ nyomtatók, streamerek és scannerek. Akár nyolc SCSI │▒ │ készülék is a PC-hez csatlakoztatható egymás mögött, │▒ │ ebbôl az elsô maga a SCSI vezérlô. │▒ └──────────────────────────────────────────────────────────┘▒ ▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒ ┌──────────────────────────────────────────────────────────┐ │ @VSCSI-IDE sebességmeccs@N │▒ │ │▒ │ Tavaly augusztusi számunk merevlemez-tesztjében (31-45. │▒ │ oldal) jól látható a SCSI vinyók átviteli │▒ │ sebességfölénye (""18,75 Mbyte írás/olvasás"). A SCSI │▒ │ merevlemezek a floppysebességû Floptical, egy │▒ │ printerportos vinyó, és a cserélhetô lemezes Syquest │▒ │ kivételével íráskor 957 Kbyte/s (980000 byte/s), │▒ │ olvasáskor 1266 Kbyte/s felett teljesítettek. Ezeket │▒ │ az értékeket a legtöbb IDE vinyó meg sem közelítette, │▒ │ ám azért volt kivétel: a nagy Seagate-ek (3385A, 3600A) │▒ │ tisztes sebességet értek el. A SCSI vinyók átviteli │▒ │ sebességfölényét a multiszektoros írás/olvasásra képes │▒ │ IDE-k (az újak ilyenek) valójában már behozták. │▒ │ Megfelelô használat mellett (lásd lejjebb) az új, nagy │▒ │ kapacitású SCSI és IDE vinyók mindegyike képes 1-1,5 │▒ │ Mbyte/s írási és olvasási sebességre. │▒ │ │▒ │ A cache-es lemezvezérlôk bár gyorsítják az │▒ │ adatátvitelt, de szaggatottá tehetik az írást: a │▒ │ puffer (cache-memória) beteltéig a vezérlô memóriájába │▒ │ tudnak írni a programok, de a puffer beteltekor │▒ │ lefékezôdik az írás, némelyik vezérlônél drámaian. │▒ │ │▒ │ Jobb az egyenletes, bár kissé lassabb felírás. Ehhez │▒ │ három dologra kell figyelnünk a gyors, nagy kapacitású │▒ │ merevlemez beszerzése után: ne használjunk │▒ │ lemezcache-programot (Smartdrive és társai), mert a │▒ │ cache-es vezérlônél tapasztalható lassulás ezeknél még │▒ │ erôsebb (a folyamatos adatáramot feleslegesen │▒ │ pufferelik); ne használjunk röptömörítôt (Stacker, │▒ │ Doublespace stb.), ezek akár tizedére csökkenthetik az │▒ │ írási sebességet; végül sûrûn töredékmentesítsük a │▒ │ merevlemezt (legalább a szabad helyet tetessük egyetlen │▒ │ tömbbe videodigitalizálás elôtt) a Norton Speediskkel │▒ │ vagy valamelyik társával. Mindezek betartása mellett │▒ │ érhetôk csak el a tesztbôl idézett adatátviteli │▒ │ sebességek. Az új, multiszektoros IDE vinyóknál a │▒ │ Drive Rockettel (tesztjét már egy ideje ígérjük...), a │▒ │ Maximum Overdrive-val, esetleg a │▒ │ merevlemezhez/vezérlôhöz kapott driverrel általában │▒ │ további javulás érhetô el. │▒ └──────────────────────────────────────────────────────────┘▒ ▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒